Nyolcfokú jóga

Patandzsali a jógaszútrában, a jógát rendszerbe foglaló művében a gyakorlást nyolc lépcsőfokra bontja, ezt hívjuk rádzsa, vagyis királyi jógának. Nagyon hasznos így szemlélni a jógát hiszen ez tükrözi valóban a hagyományt, az eredeti elképzelést, hogy a jóga sokkal több, mint testgyakorlat.

Más védikus írások is, mint pl. az Upanisadok, jógával foglalkozó részei rendszerbe foglalva jól értelmezhető képet nyújtanak a jóga teljes folyamatáról. Ez a jógaút folyamatként alapelveket tisztáz, irányelveket és módszereket ad a jógát gyakorlóknak. 

Nyolcfokú jógának azért neveztük el ezt az órát, mert ezen alkalommal az egyes lépcsőfokokat fogjuk gyakorolni, mindig mást és az óra mindig jógafilozófiai előadást, beszélgetést is tartalmaz. Az ászanán kívül mindenről lesz szó, hiszen azt az órarendi kereten belül bőven gyakorolhatjátok számos stílusból kiválasztva számotokra a legmegfelelőbbet. Ezeken a pénteki alkalmakon tehát a hagyományos rendszert, a teljes „jóga-létra” elemeit vesszük, gyakorlati és elméleti szinten egyaránt. Azon a létrán haladunk, amin halad a jógi, annak érdekében, hogy elérje a samadhi állapotot, a megszabadulást vagy megvilágosodást, az ellobbanást, a jóga valódi célját, a citta vrtti nirodha állapotát. A nyolcfokú, királyi jóga elméleti hátterének ismerete elengedhetetlen annak, aki komolyan veszi ezt a hagyományt, aki erre az ösvényre lép.

Ezen az órán az alábbiakat gyakoroljuk és hallhattok előadást is a témákról:

1. JÁMÁK
Az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek: mitől tartózkodjunk
1. Erőszakmentesség (ahimszá)
2. Az igazsághoz való ragaszkodás (szatja)
3. A nem lopás (asztéja)
4. Önkontroll önmegtartóztatás (brahmacsárja)
5. Elengedés – érzéki élvezetektől tartózkodni (aparigraha)

2. NIJÁMÁK
A magatartásra vonatkozó szabályok mit kövessünk
1. Tisztaság (szaucsa)
2. Megelégedettség (szantósa)
3. Lemondás (tapasz)
4. Tanulmányozás (szvádhjája)
5. A tettek és az akarat a Legfelsőbb Lénynek, Isten akaratának való alárendelése (Ishvara pranidhána).

3. ÁSZANÁK II.46. – erről a lépcsőfokról csak hozzávetőlegesen lesz szó, de ászanákat nem gyakorolunk ezen az órán
Jógagyakorlatok: olyan fizikai gyakorlatok, amelyek testi és mentális egyensúlyt adnak a gyakorló jógi számára. Ezek a testtartások nem tornagyakorlatok, hanem inkább hol hosszabb, hol rövidebb ideig megtartott testhelyzetek, amelyek révén az ember megtanulhat uralkodni a test és annak folyamatai felett. Az ászanák csökkentik a fáradtságot, megnyugtatják az idegeket és fegyelmezettségre szoktatják a tudatot, nő a test rugalmassága, hajlékonysága, ereje, a gyakorlatoknak méregtelenítő hatása is van. Ezt a lépcsőfokot szoktuk legtöbbet a mai világban a jógastúdiókban gyakorolni.

4. PRÁNÁJÁMA II.49.
Az életerő vagy más szóval, életenergia szabályozása, a légzésen keresztül történik az energiaáramlás feletti uralom gyakorlásával. A különböző fizikai gyakorlatok elvégzése során a jógi megértheti a finomabb szinteket is, amelybe a prána is tartozik. A prána az életenergiának az első egységét jelöli, amely életet ad minden olyan energiának, amely a fizikai és mentális folyamatokban részt vesz. Így a prána az, amely közvetlenül fenntartja és aktívan tartja (életben tartja) a testet és az elmét, tehát az embert, Ezen alkalmakkor légzőgyakorlatokon keresztül ismerkedünk a jógával.

5. PRATJÁHÁRA II.54.
Az érzékek visszavonása és befelé irányítása. A tevékenységek közben az elme kapcsolatba lép környezetünkben található érzéktárgyaival, az öt érzékszervi működésen, a halláson,az érintésen, a látáson, az ízlelésen és a szagláson keresztül. Lesz szó az 5 elemről is, ezen a gyakorláson megismerkedünk jobban az érzékszervi tapasztalással és kísérletet teszünk arra, hogy el tudjuk engedni azt.

6. DHÁRANA III.1.
A koncentráció gyakorlásához az ember az elméjét minden irányból visszavonja és erejét a további befelé vezető utazásra összpontosítja. Hogy ezt lehetővé tegye a jógi segítségül hív egy koncentrációs tárgyat, mint például egy mantrát (az elme megtisztítását szolgáló imát), vagy egy formát, egy képet vagy bármilyen más külső tárgyat. A hosszan tartó koncentráció vezet a következő lépcsőfokhoz, ami a meditáció.

7. DHJÁNA III.2. JÓGANIDRA
A meditáció a koncentrációnak egy fejlettebb állapota, amelyben az összpontosítás megszakítás nélkül árad és amelynek nincs tárgya. A meditáció szakadatlan folyamatában nyilvánul meg a tudatalatti. A stúdióban Papp Ádám és Süle Bara tart zen meditációt, így ezen alkalmakkor a meditáció előszobáját, a jóganidrát, a tudatos alvás gyakorlatot fogjuk gyakorolni. Vezetett vizualizációkkal haladunk önmagunk középpontja felé. 

8. SZAMÁDHI III.3.
A jóga utolsó foka a lelki elmerülés,a megszabadulás, a beteljesülés„az az állapot, amelyben akaratlanul minden kérdésre választ kapsz. A jógahagyományok hangtalan hangnak, a csend vagy a boldogság és béke legfelsőbb állapotának nevezik, amelyben a lélek tisztán látja és aktívan éli lelki azonosságát, formáját (szvarúpa). Végső célunk a samadhi állapotának elérése.